VIA ILKA

Nagy élményről maradt le, aki nem volt ott a Millenárison az Ethnosound rendezésében megtartott Szőke Szabolcs Quintet/David Boato nagycsütörtöki fellépésén.  A hazai etno-jazz egyik kimagasló élcsapatának a Tin Tin Quartetnek három  kiválósága, a balkáni (gadulka) és keleti vonós (sarangi) hangszereken játszó zeneszerző, Szőke Szabolcs, az észak-indiai dob (tabla) kelet-európai mestere, Szalai Péter, és a kiváló gitáros-zeneszerző Juhász Gábor ezúttal egészen nagyszerű muzsikustársat kapott a szopraninon és altszaxofonon játszó Váczi Dániel mellett a kvartetthez csatlakozó olasz trombitás, David Boato és nem utolsósorban a viola da gambán és csellón játszó Kallai Nóra személyében.

David Boato olasz trombitaművész (aki olyan zenészekkel játszott már együtt, mint Chucho Valdes, Tony Scott, vagy Bob Moses) az utóbbi időben egyre többet koncertezik Szőke Szabolccsal és Váczi Dániellel a Relazioni Ektar nevű formációban, főleg Olaszországban. Magyarországon elsősorban az említett világzenei Szőke Quintet-ben tűnt fel, amely már előtte is sikerrel szerepelt a pécsi Tavaszi Fesztiválon, illetve a zenekarvezető új művészeti tere, a Merlin Színház bezárása után alakuló Kultúrmosoda nevű hely megnyitóján. Többek között abban a szerencsében is részem lehetett, hogy a koncert előtt két nappal részt vettem a lemezfelvételükön a törökbálinti stúdióban, végigélve/szenvedve/élvezve az alkotás tulajdonképpeni folyamatát. Így volt összehasonlítási alapom: láttam, hogyan kovácsolódott össze a csapat, és azt, hogy a koncertre már egy kiforrott és érett zenei program állt össze.

A koncert folyamán új és régi számok egyaránt elhangzottak (főleg Szőke Szabolcs és Juhász Gábor szerzeményei), mint a Tüzes nyilak, a Felhős, a Ma, a Porcelán bohóc, a Papírváros (ami direkt David kérésére került föl a lemezre) és a Várakozó (ami közben várhatóan címet cserél majd és Párbeszéd címmel fog megjelenni) stb. Ráadáskánt pedig egy régi Tin-Tin számot játszottak, a Dór oszlopokat. A koncerten hallhatóan arra törekedtek, hogy a tabla legyen az alaphangszer, azaz majd minden számot tabla kísérettel adtak elő; emellett a cajon, a csörgők, a kecskekörmök, a mbira és az aquaphone adták a ritmuskíséretet és szólaltattak meg különleges effekteket. De Juhász Gábor érzékeny és virtuóz gitárszólóit és Szőke Szabolcs szenvedélyes gadulka- vagy éppen mbira-játékát is élvezhettük. Aláfestésként Nóra kifinomult vonós játéka vagy éppen pengetése, valamint David erőteljes trombita szólói hangzottak fel, kiegészítve Váczi Dániel szaxofonjának élesebb futamaival.

Sajnos a tabla szólisztikus karaktere nem érvényesülhetett, ahogy Szalai Péter jellegzetes konnakolázása sem (konnakol: az indiai ritmus recitálása, egyfajta ritmikus beszéd). Volt olyan szám is, ahol a tabla és a vonós hangszerekegyütt szólaltak meg csodálatos harmóniában. Ezeknél a részeknél néha kicsit túl soknak tűnt számomra a fúvósok állandó szerepeltetése. Összességében azonban érdekes egyvelegét hallhattuk az egy légtérben megszólaló különböző hangszereknek. Sikerült egységes, bár kissé melankolikus hangulati keretbe foglalni ezt az etnikai és zenei sokféleséget, és hogy nem egy zenei katyvasz lett belőle ez a nagyszerű zenészeknek és Szőke Szabolcs invenciózus, kísérletező kedvű tehetségének köszönhető (amely már anno a Makámban illetve a legendás Tin Tin formációban is megmutatkozott). Persze a prímet David Boato vitte, illetve a gitár és a gadulka, Szalai Péter pedig mindegyiket zseniálisan festette alá a tabla- illetve a cajon-kísérettel – utóbbin való játékának az a különlegessége, hogy a zenész ezen az (egyébként dél-amerikai) ütős instrumentumon is indiai ritmusképleteket ad elő (ún. tálákat).

Végül is igazán családias hangulatú örömzenélés volt. Sajnos szó szerint családias, mert az egyetlen probléma az volt, hogy megdöbbentően kevesen jöttek el, ami valószínűleg nem a formációnak szólt (hisz tavaly, amikor ugyanez a csapat lépett fel Boato helyett két indiai hangszeren játszó muzsikussal) akkor tömve volt a Millenáris Fogadó. A probléma inkább az időzítésen lehetett, (tavaszi szünet kezdete volt) illetve a minimális reklámban, ami a múltkor is kimerült abban a Millenáris részéről, hogy a bejárati ajtó mellé kitettek egy plakátot… Úgyhogy most is kénytelenek voltak a zenészek reklámozni magukat facebookon és itt-ott, egyéb helyeken. Azért reméljük, aki lemaradt a koncertről, az a lemez megvásárlásával pótolja majd ezt az élményt. Hiszen a koncert és a lemez is különleges zenei élményt ígér a világzene és a jazz rajongóinak, és nemcsak a vájtfülűeknek!

Egyébként a cikk címében szereplő különleges kifejezés a lemez címét idézi, utalva David Boato olasz mivoltára (via=utca olaszul) illetve a „zenei mag” lakhelyére, ahol a zeneművek születtek (Ilka utca) Azaz Via Ilka.

Szőke Szabolcs Quintet és David Boato (IT)
Millenáris Fogadó, 2012.április 5.

video