Szocialista hétköznapok
Szeptember végén láthatta a közönség Pintér Béla és Társulata legújabb bemutatóját a Szkéné Színházban. Pintér Bélát többnyire a különleges helyzetekbe sodródott átlagemberek érdeklik, ennek megfelelően a Titkaink című előadás középpontjában is egy – első ránézésre – mindennapi figura áll.
István a néptánc és a népzene szerelmese, házas ember és mellesleg pedofil, mert „ugye nevezzük nevén a dolgokat” – ahogy a Csákányi Eszter által megformált Dr. Szádeczky Elvira mondja. Pista, akit Friedenthal Zoltán alakít, szégyenkezve gyónja meg neki, felesége pszichológus édesanyjának, hogy vágyat érez egy gyerek iránt. Ezután a közel két órás darab főszereplőjének morális vívódásait követhetjük nyomon, miközben kibontakozik körülötte a gulyáskommunizmus néptáncmozgalommal, Vasfüggönnyel, Rónával és besúgórendszerrel tarkított világa. Egy pedofilnak ugyebár a szocializmusban sem volt könnyű dolga, pláne, ha az illető még becsületes is akart maradni.
Megismerjük a család többi tagját: az ellenzéki, kissé öntelt Imrét, akit Pintér Béla meggyőzően alakít, leheletnyi iróniát alkalmazva. Imrének szintén állandó titkolózás az élete szeretője, a kommunista eszméket valló Bea előtt, akit Szamosi Zsófia végtelenül naiv és buta nőként ábrázol, de igazán szánalomra méltó figurává az ezzel párosuló kedvessége teszi. Roszik Hella István feleségeként visszafogott alakítást nyújt, csendesen és türelmesen próbál gyógyírt találni férje impotencia problémájára, így még elsöprőbbé válik az a monológja, melyben tajtékozva kiadja Pista útját, miután szembesült azzal, hogy férjének bizony úgy áll, mint a cövek, csak akkor konyul le, ha ő hozzáér. Csákányi Esztert láthatjuk még Pánczél Györgyként is, amint bravúrosan jeleníti meg a kimért nyájasságú pártembert, aki magányos és végtelenül kicsinyes figuraként rajzolódik ki előttünk. Thuróczy Szabolcs a lelkes, ám kezdő táncost alakítja, ebből adódó ügyetlenségét pedig a tánccsoport tagjai előszeretettel dörgölik az orra alá; játéka könnyed, természetes és szintén nem mentes az iróniától. Enyedi Éva hétéves kislányt alakít, akinek naivitása olykor hihetetlennek tűnik, de alakítása mégsem válik művivé. Stefanovics Angéla is gyerekszerepet játszik, méghozzá fiú szerepet, játéka a legutolsó gesztusig átgondolt és pontosan felépített; Feriként a gyerekek kegyetlenségével bánik el apja szeretőjével, és a népzenéről is határozott véleménye van: neki az kevés.
Fontos megemlítenünk Pelva Gábort és Póta Györgyöt is, akik élőzenével kísérték végig az előadást (olykor a színészek közreműködésével, akik az éneklés mellett a hangszereken is játszottak), sőt ez alkalommal rövid prózai szerepet is kaptak. Pintér Béla rendezéseiben szinte mindig fontos szereplő a zene, gondoljunk csak a Parasztoperára, a Tündöklő Középszerre vagy akár azAnyám orra című előadásra. Ez alkalommal újra bebizonyosodik, hogy az élőzene olyan plusz, amely képes akár az ellenkezőjére fordítani egy-egy jelenetet. A népdalok és a kortárs underground slágerek megteremtik az előadás közegét, amikor felcsendül a Kontroll Csoport Nem én vagyok című slágere, amely mintha Pista lelkiállapotának kivetülése lenne. A zene teljesen betölti a teret, miközben megelevenedik előttünk István álma. Ugyanígy születik meg alig néhány kellék használatával a tánccsoport próbaterme vagy éppen a presszó. A színpadon mindössze két piros sámlit, egy asztalt és három középre lelógó, mindenki számára ismerős, fehér gömb lámpaburát láthatunk. Az előadás plakátján megjelenő sötétbarna kucsma és tarisznya pedig folyamatosan gazdát cserél, így szinte az összes szereplőt összefogó kellékké válik.
Pintér Béla jól bánik a feszültséggel; a legtöbb karakternek vannak kisebb vagy nagyobb titkai, és ezek pattanásig feszült helyzetekben látnak napvilágot. Azonban amikor elszorul a torkunk és az ujjaink rákulcsolódnak a székre, mindig érkezik a feloldás, egy jól irányzott poén, amely kiforgatja magából az egész szituációt, vagy felhangzik egy énekhang, amely tovább lendíti az előadást és a közönségét. A feszültség fokozásában komoly szerepet játszik a díszlet, amely Tamás Gábor munkája. Fő eleme a szereplők fölé tornyosuló magnószalag, amely csak forog és forog, miközben a színpadon a legintimebb párbeszédeket hallhatjuk. A fennálló rendszer szimbólumává válik, azonban néhol elbizonytalanodhatunk, hogy melyik is ez a fennálló rendszer. Például, amikor Bea talál férjénél egy szamizdat kiadványt, a Vasfüggöny egy példányát, letérdepel férje mellé, és rikító narancssárga garbóban magyarázza neki: „Ebben az országban vannak szabályok. Akár tetszik, akár nem, mi ebben a rendszerben fogjuk leélni az életünket és az unokáink is, sőt még az unokáink unokái is.” Az utolsó percekben kosztümös politikusként láthatjuk őt viszont, amint a jól ismert ünnepélyességgel készül átadni egy díjat. Az előadásban megjelennek olyan utalások, amelyek a régi szocialista rendszer és a ma fennálló, demokrácia között folytonosságot, egyes részleteiben már-már azonosságot sejtetnek. Főként az aktuális politikai hatalomnak az egyén életére gyakorolt hatását hangsúlyozza az előadás, de a konkrét párhuzamok meghúzása, csak rajtunk, a közönségen áll.
Kritikai hozzáállás, politikai és társadalmi problémák felé fordulás, tabuk feszegetése és nagy adag humor egyesül ebben az előadásban. Pintér Bélának rendkívül színvonalas társulat áll a rendelkezésére, beleértve őt magát is, és ismét alkotottak valamit, amiről érdemes beszélni, ami ismerős és elgondolkoztató. Idén decemberben ünneplik majd 15 éves fennállásukat, a Titkainkkal együtt pedig tizenkilenc darabbemutatót tudhatnak maguk mögött.
Pintér Béla: Titkaink
Rendező: Pintér Béla
Szkéné Színház
Tér: Tamás Gábor
Fény: Varga László
Hang: Simon István
Jelmez: Benedek Mari
Dramaturg: Enyedi Éva
Rendező munkatársa: Hajdú Rozi
Szereplők: Csákányi Eszter, Fridenthal Zoltán, Enyedi Éva, Pintér Béla, Roszik Hella, Stefanovics Angéla, Szamosi Zsófia, Thuróczy Szabolcs
Bemutató: 2013. szeptember 28.
Képek forrása:
http://www.szinhazkolonia.hu/eloadas/Pinter-Bela-es-Tarsulata-Titkaink
http://www.port.hu/pls/me/media.print_media_popup?i_area_id=12&i_object_id=20399&i_topic_id=&i_is_picture=1&i_is_video=1&i_org_id=&i_media_id=511515
http://www.pbest.hu/
Facebook-hozzászólások