Asztali beszélgetések... 1: Öt párbeszéd

Minden ember valamilyen módon kifejezi gondolatait - képzőművészetben, írással, akár zenével, de mégis inkább megosztjuk gondolatainkat egy másik emberrel. Az ilyen beszélgetés valóságos élmény. Természetesen létezik erre számtalan ellenpélda is: Pirandello azt hirdette, hogy ember és ember között lehetetlen a kommunikáció, Csehov hősei pedig egyszerűen elbeszéltek egymás mellett.

A Galambos Ádám szerkesztésében megjelent Asztali beszélgetések: öt párbeszéd című könyv különböző témájú beszélgetéseket tartalmaz különböző területeken tevékenykedő személyek között. A meghívott vendégek aktuális kérdésekről beszélgetnek: mi az irodalom feladata, mi az egyház mai szerepe, mit jelent az oly gyakran használt értelmiségi kifejezés, meg egyáltalán mit jelent ma a szeretet, a tisztelet, a megbocsátás. Olyan kérdések merülnek fel, amire a legtöbben keresik a választ, épp ezért üdítő olvasni ezen párbeszédeket, mert azt mutatják, hogy vannak még olyanok az országban, akik nyíltan elmondják a véleményüket és főként tudnak egymással, egymásra figyelve beszélgetni.

A Hankiss Elemér által írt előszó sűrű kérdészuhatagával azonnal felkelti az olvasó érdeklődését, amelyekre a választ a párbeszédekben keressük, találjuk.   A kötet első párbeszéde már figyelemfelkeltő, hisz Esterházy Péter író beszélget Fabiny Tamás püspökkel az identitásról. Roppant érdekesnek találom a felállást, mert megtudhatjuk, hogyan vélekedik az irodalom indentitásáról és egyéb kérdésekről egy író, és hogyan egy egyházi személy. A következő beszélgetés Heller ágnes filozófus és Jutta Hausmann teológiai professzor között zajlik, mégpedig a Genezisről. Heller ágnes sajátos filozófiai Biblia-értelmezése bontakozik itt ki egy kötetlen eszmecsere erejéig, ahol is olyan kérdéseket vitatnak meg, mint az, hogy hányféleképpen és hogyan lehet olvasni a Bibliát, mi a különbség a keresztény és a zsidó felfogás között, vagy a nő és férfi egymáshoz való viszonya a Genezisben. A beszélgetés valóban olyan dinamikus, hogy az olvasó úgy érzi magát, mintha ő is ott ülne a beszélgetőpartnerek között. A továbbiakban Jelenits István piarista szerzetes és Csepregi András teológus ülnek az asztalhoz, hogy megvitassák, hogyan él az emberben Isten törvénye. Tehát mi a jó és mi a rossz? Hogyan értelmezhetjük a Tízparancsolatot? Jelen van-e életünkben ma is? A szerkesztő gondos válogatását bizonyítja ez a megörökített beszélgetés, hisz pont egy olyan korszakban élünk, amelyben nem szabad megfeledkezni az igazi értékekről.

A következő dialógus a sorozatban Jókai Anna írónő és Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő között zajlik, akik arra a kérdésre próbálnak választ találni, hogy mit jelent az értelmiségi kifejezés, és hogy mi az értelmiségi feladata napjainkban. érdekes a témaválasztás, mivel egy manapság oly nehezen definiálható társadalmi rétegről van szó, sőt egyes gondolkodók szerint a 21. században már nem lehet értelmiségi rétegről beszélni. Tehát a válogatásban egy újabb aktuális és égető kérdés kerül az asztalra. A kötet záródialógusában Vekerdy Tamás pszichológus beszélget Réz-Nagy Zoltán evangélikus lelkésszel, mégpedig a „Tiszteld atyádat és anyádat!” parancsolatról és annak aktualitásáról. Szintén érdekes, hogy mit jelent ez a parancsolat egy pszichológus értelmezésében és mit egy lelkészében. Számomra a kötet egyik kiemelkedő sajátossága az egy-egy párbeszédet követő és kiegészítő képzőművészeti alkotás. A dialógusok végén látható festmények hozzájárulnak ahhoz, hogy immár szavak nélkül jöjjön létre a további beszélgetés akár saját magunkkal.

A szerkesztő célja tehát, ahogy az utószóban írja, hogy az elzárkózás és ellenségeskedés helyett meghallgassuk egymás véleményét, figyeljünk a másik emberre és megértsük mondanivalóját. Tehát ne hagyjuk, hogy Pirandellonak igaza legyen. Véleményem szerint a kötet valóban példamutató és a szellemes beszélgetések, igazi élményt okoznak akkor is, ha nem ültünk ott annál a bizonyos asztalnál. 

értékelés: 9/10

Asztali beszélgetések... 1: öt párbeszéd. Luther Kiadó. Budapest, 2008.