Egy jól felépített történet, elfuserált végkifejlettel

Számtalan olyan film született már, amelyben a politikusok korruptságára fektetik a hangsúlyt. Még szerencse, hogy mindig akad egy „hős”, aki az igazság pártján áll. Nincs ez másként A dolgok állása című filmben sem. Ismét hatalmas pénzek forognak kockán, újabb összeesküvés, újságírók, politikusok, feszültség, bonyodalom. Annak ellenére, hogy ez a felállás már kezd unalmassá válni, a film mégis képes lekötni minket, és egy-két akciójelenetet leszámítva, tud újat mutatni.  

A középpontban egy újságíró, Cal McAffrey (Russell Crowe) és egy politikus, Stephen Collins (Ben Affleck) kapcsolata áll. Régi barátok, akiket újra összehoz a „véletlen”. Az első képkockák rögtön belerántanak minket a történet sűrűjébe. Gyanús körülmények között meghal egy fiatal nő, akiről kiderül, hogy a kormány alkalmazásában állt. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Stephen Collins képviselő egy ülésen bejelenti a munkatársa halálát, és váratlanul elsírja magát közben. Ezzel az egész közvélemény figyelmét magára vonja. A hiénáknak nem is kell egyéb, a média rögtön ráharap a botrányra. A hírek elől a nős politikus régi barátjához, Calhez menekül. Stephen dühösen jegyzi meg neki, hogy hosszú évek óta jelentős és jó döntéseket hoz képviselőként, amik sosem érdekelték az újságokat, most pedig minden címlapon és hírben ezt a kis szerelmi kalandját látja viszont. Cal először csak segíteni próbál, nem akar barátjáról újabb sztorit írni, de váratlan dolgokra bukkan: a gyilkosságok összekapcsolódnak. élete legnagyobb sztoriját szimatolja, amin fiatal, kezdő kolléganőjével, Della Frye-jel kezd el dolgozni. Nyomozása közben ismerjük meg mi is a hátteret, és az okokat. A szálak egy összeesküvéshez vezetnek. Hatalmas pénzekről van szó, amit „természetesen” a háború jelent az Egyesült államok számára…

Nagy megkönnyebbülés, hogy a szerelmi szálat illető elvárásainknak a film nem tesz eleget. Pedig adott lenne hozzá minden: izgalom, női-férfi munkatársi kapcsolat. Szintén jó döntés az alkotók részéről, hogy a valóság talaján hagyják az eseményeket. Határozottan jót tesz a filmnek, hogy az akciójelenetekben Russell Crowe, a kissé elhízott, slampos újságíró nem hajt végre olyan bravúrokat, amiket John McClane is megirigyelne. A színészek alakítása is sokkal jobb, mint ahogy azt a legtöbb akciófilmben megszoktuk. Ben Afflecket kissé furcsa a rosszfiú szerepében látnunk, de talán pont ezért képes minket az orrunknál fogva vezetni. Egészen a végkifejletig nem gondolunk arra, hogy hazudni is tud.

A történet mozgatója egy napjainkban nagyon is aktuális probléma, amire a film megadja a maga válaszát. Manapság, amikor elöntenek minket a médiából áramló álhírek, a jelentéktelen szemét, felmerül a kérdés, hogy vajon az emberek felfigyelnek-e egyáltalán a fontos dolgokra, képesek-e még szétválasztani a pletykát a valódi hírektől. Cal az a fajta újságíró, aki az igazságot keresi, és nem hajlandó szaftos, felfújt bulvárhíreket és féligazságokat írni pénzért, csak a tényeket. Ő még hisz abban, hogy az emberek meg tudják különböztetni az igazi, fontos történéseket a bulvárlapok szennyétől. Akárcsak a Lapzárta – Veronica Guerin története című filmben.

A film megtalálja a kényes egyensúlyt az elvárásaink teljesítése és az újszerűség között, a régi és bölcs mondás azonban sajnos erre a produkcióra is igaz: a kevesebb néha több. Az alkotók annyira eltúlozták a csavarokat a történetben – amiket sajnos elfelejtenek kibontani a végén –, hogy így a szerencsétlen néző elveszik bennük. Nem tisztáznak minden szálat, ami miatt úgy érezzük nem állt össze teljesen a kép. A film végig képes lekötni nézőit, izgalmas, van története, remekül felépített – ami a legtöbb hasonló filmre nem jellemző. A csattanót viszont kicsit elnagyolja. Olyan érzésünk van, mintha elfogyott volna az alkotók türelme. Hiányzik a befejezés. A sok bonyodalom ellenére, a történet végig követhető és élvezhető marad, de az utolsó tíz percben homályos, hiányos és elkent. Az egyébként nagyon jól felépített történet végére betesz még egy csavart, ami mintha csak a műfaji elvárásoknak akarna eleget tenni. Ennek ellenére összességében egy szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató filmről van szó. 

értékelés: 7/10

A dolgok állása (State of Play)
színes feliratos amerikai-angol thriller, 132 perc, 2009

rendező: Kevin Macdonald
forgatókönyvíró: Matthew Michael Carnahan, Tony Gilroy, Billy Ray, Paul Abbott
zeneszerző: Alex Heffes
operatőr: Rodrigo Prieto
producer: Tim Bevan, Eric Fellner, Andrew Hauptman
vágó: Justine Wright

szereplő(k):
Ben Affleck (Stephen Collins)
Russell Crowe (Cal McAffrey)
Rachel McAdams (Della Frye)
Robin Wright Penn (Anne Collins)
Jason Bateman (Dominic Foy)
Viola Davis (Dr. Joy Jackson)
Helen Mirren (Cameron Lynne)
Jeff Daniels (George Fergus)

Képek forrása: www.port.hu