LUX – Szubjektív idealizmus, avagy a nem anyagi érzékelésből fakadó megtapasztalás
Mátrai Erik Budapesten élő képzőművész önálló kiállítása 2011. január 7-én nyílt a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. A hely specifikus, az intézmény minden terét kitöltő fényből és füstből álló installációk tartalmi és technikai megoldásaikban nem idegenek a művész korábbi munkásságától. Mátrai régóta kísérletezik progresszív technikai megoldásokkal a láthatatlan láthatóvá tételével, a misztikus megfejtésével. Nála vallási hagyomány és technikai fejlődés nem összeférhetetlenek, mint mondta egy korábbi, az indexnek adott interjújában 2007-ben „ha 300-ban lett volna videokamera, ők is azt használják. A középkorban az olajfesték volt a legfejlettebb technika, most a hd-kamera. A művész kezébe a csúcstechnológia való.”
Mátrai jelenlegi kiállítása sincs technikailag elaprózva. Projektorokkal, színes spotokkal, fémvázas kapu szerkezettel, füstgépekkel kreál vibráló tereket a művész, ahová belépve egyszerre lesz a befogadón úrrá valamifajta játékosság és gyermeki áhítat. Lepkehálóval fogott tünékeny, térben és időben kitágított misztikus fenomének szemtanúja lehet a látogató, szinte pszichedelikus élményben részesül, hiszen semmit nem lát a körülötte lévő valóságból, csak a fény és füst teremtette misztikus atmoszférát. Mintha a fény egy dimenziókulcslyukon szűrődne át egy teljesen más világból, amit a gomolygó füst még misztikusabbá tesz. Nem is igazán tudom, hogy a látogató mozgásától áramló, hullámzó füst honnan is jön, de komolyan mondom, olyan, mintha beszippantana a csak egy pillanatra megnyíló tér. És akkor hirtelen úgy érzem, hogy elemelkedem a földtől és a fény felé haladok, elnyel a füst, körbeölel. Egyedül vagyok, csak én és a Mátrai-féle misztika-generátorok. Aztán érkezik a terembe a többi csodaleső is kirajzolva a valós tér kontúrjait (plafont, falakat, padlót) megtörve az áhítat magányos folyamatát. Ettől felviláglik az illúzió amúgy egyáltalán nem kiábrándító ténye és nyilvánvalóvá válik a transzcendens élményt szolgáltató apparátusok működési mechanizmusa.
Csalóka látványelv, illuzórikus hatás, fenomenális tartalom-szolgáltatás
Bizalommal fordulunk a művekhez és hagyjuk, hogy magával ragadjon bennünket a fény és a füst együttes pszichedelikus hatása, a négy kiállított műből áradó spirituális és emocionális érzékenység, az egész kiállítást jellemző felfokozott pátosz és színpadiasság, az egész kiállítóteret annyira megváltoztató illuzionisztikus térábrázolás, a fények által kijelölt végtelen felé vezető perspektíva.
A szándékolt leleplezés során feltűnő spotok, prizmák, füstgépek tiszta evidenciája a Mátrai-féle gyakorlat döntő fontosságát rajzolja körül. A leleplezés által a művész tudatosítja bennünk konstrukcióinak lényegét, belátást enged a reprezentáció kulisszái mögé, és tudatosítja bennünk a percepció aktusát. Azzal, hogy látjuk az egész szerkezetet – a témát és az objektumot – és átadjuk magunkat kikerülhetetlen hatásának, pont belesétálunk a művész csapdájába, vagyis tudatosan hagyjuk percepciónkat „félrevezetni”.
Számomra a Berlinben élő dán művész Olafur Eliasson fény és füst kombinációjából álló installációival mutatnak rokonságot a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben kiállított új Mátrai-munkák. Az alapvetően egyszerű működési mechanizmuson alapuló interaktív művek határát a látogatók mozgástere jelöli ki, ezzel kapcsolatot és dialógust teremt a művész művei és a néző között. Míg Olafur Eliasson a tér machinálásával, a valóság teljes átalakításával főként az érzékelés megtévesztésének lehetőségeit kutatja, addig Mátrai Erik a misztika területéről is beemel elemeket, így teremtve meg allegorikus experimentárium-élményét.
Az ICA-D kiállítási környezetét radikálisan megváltoztató Mátrai-művek új térbeli kondíciókat teremtenek. A művek elmossák a határt a tradicionális művészeti tárgy és a kiállítási tér között, miközben a valóság, igazság és reprezentáció fogalmait kutatják.
A Mátrai-művek abból a szempontból is nagyon érdekesek, hogy a megismerés folyamatát mégsem valóságos tényekre vonatkoztatják, hanem a valamikor mások által leírt jelenségek (jelenések?) elbeszéléseire alapozva a műveken keresztül lehetővé válik számunkra is a csodálatos jelenségek megtapasztalása.
Mátrai Erik Lux című kiállítása 2011. február 5-ig tekinthető meg a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben.
A szerző a Deák Dénes Alapítvány ösztöndíjasa
Blogajánló
Rovatok
Keresés
Facebook-hozzászólások